Telefonszámaink NON-STOP hívhatóak. Elérhetőség: +36 70 941 1982 +36 70 433 8724

Posts Tagged ‘hőszigetelés’

Energiatakarékos otthon – Utólagos hőszigetelés

Energiatakarékos otthon
Utólagos hőszigetelés

 
Samarasbau: hőszigetelés – felújítás – házépítés Non-Stop: 06/70-941-1982 06/70-433-8724
Az energiaárak növekedésével, aki csak teheti, utólagos hőszigetelésen, felújításon töri a fejét. A szigetelőanyagok gyártói a legkülönfélébb megoldásokat kínálják. Sok rendszer felrakása a barkácsolásban jártasabbaknak egyszerű feladatnak tűnik. De csakugyan így van ez? Milyen szempontok szerint választunk anyagot, mennyi idő alatt térül meg a beruházás, és biztos-e, hogy nem okozunk a későbbiekben nehezen javítható károkat?

 

Egy épület energiatakarékos felújításával – az épület adottságaitól függően 30– 60% energiamegtakarítás érhető el. Sőt, elvileg paszszív házzá is tehető szinte bármely épület, csak nem a beruházás megtérülési ideje nagyon hosszú.

Szigetelés és a penész

A hazai gyakorlat szerint sokan anélkül, hogy szakembert megkérdeznének, saját kivitelezésben nekiállnak pl. a homlokzati vagy födémszigetelésnek, kiválasztva egy kedvező árú – esetleg éppen akciós – terméket. Vagy kőművesre bízzák a munkát, aki különösebb tervezés nélkül az általa leginkább kedvelt anyagokat és eszközöket használva nekiáll a homlokzat, födém, lábazat utólagos burkolásának, s ez sokszor a homlokzati falak szigetelésénél 4 cm vastag dryvit rendszerű szigetelést jelent. Holott az ajánlások szerint a leggazdaságosabb a 8 cm vastagságú hőszigetelő réteg. Lehet ennél vastagabb is, csak az hosszabb idő alatt térül meg. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy tervezés nélkül nem szabad nekilátni az energiatakarékos felújításoknak. Nagy szerencse kell ahhoz, hogy a tudatos tervezés nélkül kivitelezett utólagos homlokzati vagy födém-hőszigetelést követően ne kezdjen el penészesedni a lakás.
A hazai tapasztalatok szerint az épületek hőveszteségei
Szabadon álló házak (családi házak) hővesztesége Lakótömbök (panel) hővesztesége
Nyílászárók (ablak, ajtó) 20-40% 50-60%
Homlokzat, szerkezeti hézagok 30-40% 25-30%
Tető, mennyezet 20-30% 5-10%
Földszint, alagsor 10-15% 3-8%
Energiaklub kiadvány, 2003.
Hol kezdjük?

Vegyünk egy nagyon leegyszerűsített példát annak bizonyítására, hogy minden egyes épület egyedi tervezést és kalkulációt igényel. Csak ebből látható pontosan, hogyan térül meg az utólagos hőszigetelési beruházás. Ha két azonos falazatú házat hasonlítunk össze, egy egyszinteset, amelynek homlokzati felületén az ablakok 30-40%-ot tesznek ki, illetve egy kétszinteset, amelyen az ablakok 15-20%-ot tesznek ki – akkor mindjárt látható, hogy a megtérülés szempontjából nem is egyszerű a döntés.
1. A legolcsóbb és gyakorlatilag kockázat nélküli a nyílászárók réstömítése, ez akár egy fűtési szezon latt is megtérülhet. (Az üvegek fóliázását is érdemes meggondolni, legalábbis a kevés napot kapó helyiségekben, mert az elsősorban a külső hő visszaverésére kifejlesztett fóliák a belső hő mintegy 30 %-át belülre verik vissza.)
2. Az ablakok valóban jó hőtechnikai tulajdonságokkal bíró darabokra történő cseréje általában a leglassabban megtérülő beruházás, ami persze függ attól, hogy a homlokzat hány százalékát teszik ki az ablakok.
3. A tető- és pincefödémek szigetelési beruházási költsége a homlokzati falakéhoz képest olcsóbb, mert nincs szükség állványozásra.
4. A többszintes épületeknél azonban a tető hővesztesége a homlokzathoz képest általában sokkal kisebb, ezért ezzel a hőszükséglet szempontjából nem nyerünk sokat.
5. Az egyszintes épületnél a nyílászárók cseréje, a tetőfödém hőszigetelése nagyobb megtakarítást jelenthet, mint a kétszintesnél.
6. A falazat utólagos hőszigetelése viszont a kétszintes épületnél hoz nagyobb megtakarítást.
Talán a fenti példával bizonyítottuk, hogy tényleg érdemes alaposan megtervezni az energiatakarékos felújítást (és a fűtési rendszer korszerűsítéséről még nem is beszéltünk). Ha van időnk, akkor a szakirodalom, az egyes rendszereket forgalmazók szaktanácsai alapján jó döntést hozhatunk. Ebben nagy segítség lehet a hőtérkép készíttetése is, ami ugyan nem olcsó – egy átlagos, 100 m2 körüli ház ilyen fotózásának költsége 25-30 ezer forint körül mozog –, de sokan állítják, hogy megéri. Az épület legrosszabbul szigetelt pontjai, ahol a legtöbb hő távozik a beltérből, ezzel a módszer térképezhetők fel a legpontosabban. Ezeket a fotókat a szakemberek nagyon jól tudják használni, mert a legszigeteltebb, illetve a legszigeteletlenebb pontokhoz képest célszerű meghatározni a homlokzat, a födém és a lábazat utólagos szigeteléséhez legalkalmasabb rendszert, anyagot.
A térhatárolók utólagos hőszigetelése A térhatároló szerkezetek utólagos hőszigetelését a járulékos költségek – állványzatépítés, a felvitelhez szükséges anyagok, munkadíj – drágítják meg leginkább. S ha már ekkora munkába kezdünk, akkor érdemes a lehető legjobb eredményt kihoznunk. A gazdaságosság, a megtérülés szempontjából nálunk általában a 8 cm-es hőszigetelést ajánlják. De igencsak meggondolandó – látva a munka elvégzésének egyes költségtételeit –, hogy ne válasszunk-e ugyan drágább, de vastagabb hőszigetelő anyagot. A különböző hőszigetelő rendszerek gyártói és forgalmazói nagyon meggyőző példákkal bizonyítják, hogy milyen jelentős megtakarítás érhető el a rendszer utólagos felrakásával. Ez így is van – elvileg, de a tényleges fűtőenergia-fogyasztást alapvetően határozza meg a fűtési rendszer, a kazán hatékonysága, a nyílászárók állapota és ezek felületének teljes területe, az épület tájolása, a falak tagoltsága stb. Tehát akkor, amikor az energiatakarékos felújításról döntünk, először kérjünk szakvéleményt és megtérülési számítást, mert nem biztos, hogy a várt eredményt kapjuk, ha a homlokzati falak utólagos hőszigetelésével kezdjük a felújítást.

Ha a fent említett, egyébként meghatározó körülménytől eltekintünk, akkor például egy régi építésű ház falazatának (25 cm vastag tömör tégla esetén) hőátbocsátási tényezője általában 1,3–2 W/(m2K) körül van, ami 10–16 cm-es hőszigetelő réteggel – a hőszigetelő anyag tulajdonságaitól függően – kb. 0,33-0,21 W/(m2K) értékekre csökkenthető. Ha megnézzük a 2006-os rendeletben a külső falra vonatkozó követelményértéket, akkor ez az érték némiként alatta van az elvárásoknak –, de egyes vélemények szerint e követelményrendszer tovább fog szigorodni.
A határoló- és nyílászáró szerkezetek hőátbocsátási tényezőire vonatkozó követelmények a 7/2006 TNM rendelet szerint
Épülethatároló szerkezet A hőátbocsátási tényező
követelményértéke
U[W/m2K]
Külső fal 0,45
Lapostető 0,25
Padlásfödém 0,30
Fűtött tetőteret határoló szerkezetek 0,25
Alsó zárófödém árkád felett 0,25
Alsó zárófödém fűtetlen pince felett 0,50
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel) 1,60
Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) 2,00
Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 2,50
Homlokzati üvegfal 1,50
Tetőfelülvilágító 2,50
Tetősík ablak 1,70
Homlokzati üvegezetlen kapu 3,00
Homlokzati vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó 1,80
Fűtött és fűtetlen terek közötti fal 0,50
Szomszédos fűtött épületek közötti fal 1,50
Talajjal érintkező fal 0 és 1 m között 0,45
Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető) 0,50

 
Samarasbau: hőszigetelés – felújítás – házépítés Non-Stop: 06/70-941-1982 06/70-433-8724

Rendeleti előírások és az épület „zöld kártyája”

Akár új építésről, akár energiatakarékos felújításról van szó érdemes tisztában lenni a rendelet által előírt értékekkel. A már évek óta emlegetett, az épület energiafelhasználására vonatkozó bizonyítvány – ami “zöld kártya” néven híresült el – egyik fontos értékelési szempontja az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezője lesz. (E bizonyítvány bevezetésére 2-3 év haladékot kaptunk.)
Hőszigetelő anyagok legfontosabb tulajdonságai

A baloldali képen egy polisztirol hablemezes tetőszigetelő, míg a másik képen a vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelő. Jól látható a mesterséges és a természetes alapanyagból előállított szigetelők anyagszerkezetének különbsége.

A hőszigetelő anyag természetes vagy mesterséges alapanyagból készült üreges, vagy szálas szerkezetű anyagok, amelyek szilárd és levegővel vagy más gázzal telített pórusok, kapillárisok rendszere alkot. Azok az anyagok tekinthetők hőszigetelőnek, amelyek hővezetési tényezője (l) kisebb 0,15 W/mK értéknél.

Legfontosabb tulajdonságok:
• Hővezetési tényező (l) V/mK: minél alacsonyabb az érték, annál jobb, a nedvességfelvétellel ez a tulajdonság romolhat
• Testsűrűség (rt) kg/m3: a magasabb érték általában jobb
• Nedvességfelvétel (wn) m%: a pórusokba felszívódó nedvességet mutatja a térfogat százalékában, az alacsony érték a jobb.
• Nyomószilárdság (d) N/mm2: a magasabb érték a jobb
• Hőállóság °C: eddig a hőmérséklethatárig garantálják, hogy az anyag megtartja eredeti tulajdonságait, a nagyobb érték a jobb.

Páraáteresztés és vastagság

Két nagyon fontos szempont a hőszigetelő rendszer kiválasztásánál. A falazó különböző mértékben páraáteresztők. A mikroszkopikus pórusokon keresztül a pára kivezetődik a külső hűvösebb, vagyis az alacsonyabb nyomású tér felé. Ezért nagyon fontos, hogy az utólag felkerült homlokzati szigetelőanyag páraáteresztő képessége a lehető legjobb legyen, hogy a falazaton átjövő pára útját ne akadályozza. Ha a hőszigetelő rétegen nem tud távozni a pára akkor lecsapódik és előbb utóbb különböző épületkárosodás léphet fel. Például a szálas kőzetgyapot termékek köztudottan kiváló páraáteresztők.
A hőszigetelő anyag vastagságának eldöntésénél ügyeljünk arra, hogy a hőszigetelő anyag hővezetési tényezője alacsonyabb legyen, mint a falazaté. A legtöbb falazaton már a 4-5 cm-es szigeteléssel is 50-55% mértékű hőveszteség csökkenés érhető el.
A hőszigetelő anyaggyártók és -forgalmazók táblázatokba foglalják, hogy a különböző építőelemből készült falazatokra, termékükből különböző vastagságot felrakva, mennyivel csökkenthető a hőveszteség. Ezeket feltétlenül tanulmányozzuk, mielőtt a vastagságot eldöntjük. Néhány példa, amik azonban csak hozzávetőleges értékeket jelentenek, mert az azonos vastagságú hőszigetelő anyagok hővezetési tényezői között, ha nem is jelentős, de van eltérés. Ha egy B-30-as falra 7-8 cm vastagságú hőszigetelő réteg kerül, akkor kb. 0,40 W/m2K körüli lesz a hőátbocsátási tényezője, tömör tégla és vasbeton falazatnál 8-10 cm, vagy még ennél vastagabb hőszigetelés is szükség lehet az elvárt érték eléréséhez, Poroton, Uniform téglák minimum kb. 6 cm vastag réteg kell.

Kívül vagy belül szigeteljünk?

Ha lehet, akkor csak kívül, a fal vagy födém külső (hideg) oldalán. Vannak olyan helyzetek, amikor a külső hőszigetelés megoldhatatlan, de a falak már penészesednek, és nincs más megoldás csak a belső szigetelés, de ez komoly veszéllyel jár. A belső oldali hőszigeteléssel a már addig is hideg falfelületet tovább hűtjük, és ez fokozza a páralecsapódást, penészesedést, ami később épületszerkezeti és egészségi problémákat is okozhat. A belső hőszigetelésnél mindenképpen kérjük ki szakember tanácsát.
A belső hőszigetelés a csak alkalmanként befűtött lakóépületeknél (hétvégi házak) ajánlható, nem kell a falak teljes tömegét felfűteni rövid időre.
Csak nagyon speciális anyagok alkalmasak arra, hogy belülről szigeteljünk velük, ilyen például a Masterclima, amellyel a hőszigetelés és a penészesedés megszüntetése is megoldható. De a Styrofoam termékcsalád egyes lemezeit is ajánlják erre a célra.
A hőszigetelő anyagok és rendszerek főbb fajtái 1. Vakolatok

A hőszigetelő vakolat adalékanyag – duzzasztott perlit vagy polisztirol gyöngy – felhasználásával készült habarcs, amit vagy a helyszínen kevernek be az összetevőkből, vagy ún. szárazhabarcsból (kész keverékből) víz hozzáadásával állítják elő. Több rétegben kell felvinni általában 3-5 cm vastagságot lehet elérni vele. Ezért a hőszigetelő képessége sokkal gyengébb, mint a hőszigetelő lemezeké. Olyan esetekben célszerű használni, amelyeknél maga a falazat is jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkezik, és csak kisebb mértékben kell javítani ezen. A legismertebb gyártók Baumit, Weber Terranova, Lasselsberger-Knauf.

A Baumit hőszigetelő rendszerek része a színes nemes vakolat. A színskálája rendkívül széles, mintegy 200 színből lehet választani. A lemezek mechnikai rögzítését dűbellel, vagy a rendszerhez kapható szerelvényekkel erősíthetők fel, általában ezekkel a szerelvényekkel át kell fúrni a hőszigetelő lemezt is, ami a rossz kivitelezés esetén könnyen hőhidat okzhat. A Baumit egy ügyes megoldással kivédte ezt a problémát, a (lélegző) Open Hőszigetelő Rendszerhez ragasztó tárcsát fejlesztettek ki. Az ábra ennek szerkezeti elhelyezkedését mutatja.

Mesterséges alapanyagokból készült hőszigetelők
A lemezes szigetelő anyagokat különböző táblaméretben készítik, mind az EPS, mind az XPS polisztirolhab ultraibolya sugárzásra érzékeny, ezért napon ne tároljuk.

Polisztirol hablemezek, EPS és XPS

A hőszigetelő anyagok között az egyik legelterjedtebben és legrégebb óta használt – a viszonylag alacsony ára miatt – polisztirol hab (a köznyelvben csak hungarocellnek nevezik). Ennek két fajtája ismeretes az expandált (EPS), nyitott cellás, és a későbbi fejlesztésű, korszerűbb extrudált (XPS), zárt cellás rendszer. EPS habok 2-4 térfogatszázaléknyi vizet felvehetnek, ami rontja a hőszigetelő tulajdonságait, tehát úgy kell beépíteni, hogy nedvesség ne érje és páralecsapódás se legyen. Az XPS lemezek ugyan drágábbak, de zárt cellás anyagszerkezetüknek köszönhetően a vízfelvételük igen alacsony, vagyis nedvesség hatására sem romlik a hőszigetelő tulajdonságuk. Mivel mindkét fajta polisztirol hab érzékeny az ultraibolya sugárzásra, ezért a tárolás során nem szabad napos helyre tenni, ill. a felszerelés után azonnal el kell kezdeni a vakolást (vagyis nem hagyhatjuk jövő tavaszra a befejezést). A polisztirol habok nem hangszigetelők. Nálunk a legismertebb gyártók Austrotherm, Nikecell (Dryvit), Dow Hungary Kft. (Styrofoam termékcsalád), de vannak kisebb gyártók is, amelyeknél ritkábban találkozunk teljes profilválasztékkal.

polisztirol hőszigetelő vágása 1polisztirol hőszigetelő vágása 1

A polisztirol habok könnyen alakíthatók elektromos fűtőszállal, elektromosan fűtött vágókéssel vagy hagyományos asztalos kéziszerszámokkal is, apró fogú kézi fűrésszel (kisebb roncsolódás, anyagmorzsalék-keletkezhet), éles késsel. Egyedi méretek esetén helyszíni méretre vágás a legbiztosabb megoldás.

A hőszigetelő lemezek alkalmazásának főbb módszerei

Az ún. szerelt burkolatú hőszigetelésnél a fal és a hőszigetelő lemez közé légrés kerül, a légrés biztosítja a szellőzést. A lemezeket az ajánlott dűbelekkel, szerelvényekkel kell a tartó falhoz rögzíteni. A vakolati fedőréteggel ellátott hőszigetelő lemezeket a rendszerek többségében közvetlenül a falra rögzítik az ajánlott ragasztó vagy kötőanyaggal, ill. mechanikai rögzítéssel.
A köpenyfalas hőszigetelésnél a homlokzati falra rögzítik a kőzet- vagy üveggyapot alapanyagú hőszigetelő réteget, majd elé (általában) légréssel jó páraáteresztő tulajdonságokkal rendelkező anyagból köpenyfalat építenek. A rendszer gyártója által meghatározott módszertől ne térjünk el, és az ajánlott segédanyagokat, szerelvényeket használjuk.

hőszigetelő lemezek felrakása
A különböző hőszigetelő lemezek felrakásának technikái: szerelt burkolatú, falra rögzítés az ajánlott ragasztóanyaggal, köpenyfalas megoldás.
A hőszigetelő anyagok és rendszerek főbb fajtái 2.

Természetes alapanyagokból készült hőszigetelők

Tény, hogy drágábbak, de tartósabbak és kiváló páraáteresztők, az alapanyagoktól függően csoportosítják szilikátszálas és üveggyapot termékekre. A szilikátszálas hőszigetelők (kőzetgyapotok): Vulkanikus és üledékes kőzetek keverékéből magas hőfokon a kötést biztosító gyantával előállított hőszigetelők, ilyenek például az Isolyth, Nobasil, Rockwool, Toplan. Nyitott pórusszerkezetük miatt közvetlen vízbehatásnak nem tehetők ki, de a szerkezetbe került vizet rövid idő alatt kipárologtatják s kiszáradnak. Gyakorlatilag éghetetlenek. A finomra őrölt üveg és más nyersanyagok keverékének olvasztásával és szálasításával műgyanta kötéssel készül, ilyen például a Isover, Therwoolin, Ursa. Különböző formában gyártják, lapok, tekercsek, filcek, paplanok vagy különböző profilokat alakítanak ki belőlük.
A perlit is vulkáni kőzetből készül. A finomabb szemcse jobb hőszigetelő, de kisebb szilárdságú, a durva szemcsék szilárdabbak, de gyengébb hőszigetelők. A szemcsefinomságtól függően 5 csoportba sorolják, hővezetési tényezője: 0,045–0,065 W/mK. Vízszintes terhelésnek kitenni nem szabad, tömörödhet.
Növényi alapanyagokból is készülnek hőszigetelők, talán a legismertebb Heraklith, cementkötésű fagyapot alapú faforgácslap, amit az épületek hőhidas helyeinél (koszorúk, áthidalók) mint bentmaradó zsaluzatként alkalmaznak. De készül nádból, szalmából és parafából is hő és hangszigetelő, ez utóbbit elsősorban fal- és padlóburkolatként használják, mert drága, hő- és hangszigetelése kiváló.
A nádlemez födém és tetőszigetelésre használható 200×100 cm-es táblás kiszerelésben kapható, 3-5 cm vastagságban.

 
Samarasbau: hőszigetelés – felújítás – házépítés Non-Stop: 06/70-941-1982 06/70-433-8724
 

Forrás: ötletmozaik.hu

Olcsó Hőszigetelés-Ingyenes Szaktanácsadással a Samarasbau tol!

Nagyon fontos szerepet tölt be az építkezések,lakásfelújítások során a HŐSZIGETELÉS és a Hőszigetelő anyag megválasztása!

A samarasbau fő célja,hogy szebb,jobb energitakarékosabb világban éljünk.

 

Sajnos a mai világban az anyagi szempontok talán a legfontosabbak,de hiszünk benne,és reméljük hogy az életben mindenki tudatosan fog élni,és az energiatakarékosság fontos szerep az életünkben.

 

Tisztában vagyunk vele,hogy a hőszigetelés vagy felújítás az egy nagyobb kiadás,de ha jobban belegondolunk,ez egy hosszú távú befektetés…Gondoljunk csak bele ha az ingatlanuk energitakarékosabb,mennyivel csökken a számla,rezsi kiadásunk?

 

Ugye?..Jelentősen,magyarul a házunk el kezd nekünk pénzt keresni,és nem csak az árát hozza vissza,haenm esztétikai élményt is nyújt,gyorsabban értékesíthető(pl.energia tanúsítvány)

Bizonyított tény,hogy a befektetett összeg,sokkal többet kamatozik,mint bármilyen bankban,nem beszélve arról,hogy amibe befektettünk nem vész el!

 

Ezeket mérlegelve, a Samarasbau célja,nem véletlenül,hogy” ÁLMOKAT ÉPÍTÜNK”

 

Hívjon bizalommal,mi segítünk!

 

Samarasbau: Non-Stop: 06/70-941-1982 06/70-433-8724

 

 

A samarasbau segít Önnek,hogy nem csak álmait megépítsük,hanem az anyag kereskedelemben is!

Tegyen próbára..

 

Samarasbau”álmokat építünk”

 

Valójában milyen amikor egy ház hőtárolós ház?

 

A hőtárolós házak is kiemelten energiatakarékos családi-házak…

 

 

A hőtároló ház a külső oldalon akár 30-40cm hőszigetelést tartalmaz, (hőátbocsátási tényező U= 0.095 W/m²K !!!) melyre vakolatot készítünk(Revco vakolatok a Samarasbau-tol), de igény esetén tégla vagy kőburkolatot is készítünk.

 

-A falazat 25 cm-es monolit vasbeton szerkezet

 

-Belső oldalon gipszes vakolattal ellátva.

 

-Az aljzatbeton alatt is 20 cm hőszigetelés helyezünk el.

 

A mennyezeti födém a gépészeti vezetékezés érdekében vékonyfalú, tűzihorganyzott acél rácsostartókból készül, melyben 45 cm hőszigetelés található.

 

Az épület így egy nagyon “durva” hőszigetelő burokban helyezkedik el.

Extraként, hogy mindig kellemes legyen a levegő tisztasága és a kifelé áramló levegő csak az elhasznált anyagokat vigye ki és a hőt bent tartsa egy rekuperátor, hőlégcserélő berendezést is beépitére kerül.

Azért, hogy az ablakok is extrák minőségűek legyenek egy középtömítéses 3 rétegű, argon gázzal ellátott ablakokat szerelünk be.

 

Kinek ajánljuk a hőtárolós házakat?

 

Leendő kedves ügyfeleink, akik nem szeretnének könnyűszerkezetes házat építtetni, de mindenképpen energiatakarékos házat szeretnének kiviteleztetni,a samarasbau csapata ajánlja ezeket a házakat!

 

Tévedések ami nélkül nem mehetünk el szótlanul…..

 

Bár a téglaházakra is azt mondják, hogy jó a hőtároló képessége, de ez nem igaz, a modern falazóblokk se nem jó hőszigetelő, se nem jó hőtároló.

A régi téglaházak még tárolták a hőt, mert tömörek voltak, a mai falazóblokkokban több az üreges rész, mint a tömör tégla rész.

Ezért a modern téglaházak hasonlóak a könnyűszerkezetes családi-házakhoz, ha a hőtárolást nézzük, persze hőszigetelésben egy könnyűszerkezetes ház akár 300% is nagyobb energiát képes megtakarítani.

 

A hőtároló háznak a legfőbb ismérve az, hogy a belső monolit vasbeton hatalmas tömege a padlóval rengeteg hőt tud tárolni, melyet a 40 cm-es külső hőszigetelés megvéd a kifelé áramlástól. Ha modern szellőztető berendezéssel kombináljuk a hőtárolós házakat, akkor egyszer felmelegítjük a falainkat, utána már csak nagyon kicsi hőigény jelentkezik, hiszen hasonlatosan egy cserépkályhához nagyon lassan tud lehűlni.

 

Nyáron a rekuperátor segítségével képesek vagyunk a hőt kint tartani, így a belső hőtároló mag nem melegszik fel, ezért a nyár nagy részében kellemes hőérzet lesz a lakásban.

 

Télen pedig ha egyszer átmelegítjük a falakat, utána ezek megtartásához kevesebb energiára van szükségünk.

Mekkora is legyen a szigetelés vastagsága?

Mekkora is legyen a szigetelés vastagsága?

A kivitelezők általában mindenre 5 cm-es szigetelést javasolnak,de a Samarasbau szakemberei, ezért más és más vastagságú szigetelést javasolnak,természetesen ingyenes szaktanácsadással!.

Kisméretű tégla falazat

30-38 centiméteres falvastagság esetén a minimum a 12 cm-es eps hőszigetelés, de érdemes inkább a 15 cm-es grafitadalékos polisztirolt választani, ha a pénztárcánk megengedi.

Vályog

A falakat célszerű olyan perforált polisztirol hőszigetelő lemezekkel hőszigetelni, mint pl. revco vakolatok szilikát, mivel a vályog a szokásos égetett agyag falazóelemekhez képest nagyobb nedvességforgalmat bonyolít le. A hőszigetelés legalább 12 cm vastag legyen. Belső szigeteléssel kifejezetten veszélyes kísérletezni, mert az épület állékonyságát veszélyeztetjük.

38-as Porotherm

Az ajánlott minimum – ami nem összetévesztendő a szabvány kötelező értékével – ebben az esetben 6 cm. Mivel a plusz hőszigetelés viszonylag olcsó és hamar megtérül, ezért akár 15 cm vastag hőszigetelést is választhatunk.

30-as Porotherm tégla

Már az 5 cm-es vastagság is megfelel a jelenlegi szabványértéknek, azonban ennél nyugodtan lehet vastagabb szigeteléssel próbálkozni, hiszen 15 cm esetében a fal hőátbocsátási tényezője (U érték) 0,34-ről 0,19-re csökken.

B30-as tégla

A B30-as falra minimum 12-15 cm vastagságú szigetelés szükséges. Ha valamilyen ok miatt nem lehetséges ilyen vastag hőszigetelést alkalmazni, úgy a grafitadalékos hőszigetelő lemezeket lehet választani, melyekből 2-3 cm-el vékonyabb is megfelelő.
Ha bármilyen kérdése lenne hivjon bizalommal!
Samarasbau”álmokat építünk”

SZIGETELÉSI Tanácsadás

A Samarasbau szakemberei segítenek Önnek: hogyan, mivel,
 milyen vastagságban szigeteljük a házunkat?

Részleges szigetelés a Samarasbau-val!

samarasbau hőszigetelés


Részleges hőszigetelés esetén a szigetelt és szigeteletlen felületek csatlakozásánál hőhíd alakul ki, ahol a fal belső felületi hőmérséklete a hőáramok változása miatt hidegebb lesz, mint a szigetelés előtt. Itt a belső felületen fokozott a veszélye a páralecsapódásnak, kondenzációnak. Éppen ezért nem javasolt, legfeljebb akkor, ha egy-két szezonon belül biztosan folytatjuk és befejezzük a szigetelést. A másik elfogadható megoldás, ha a vakolást hagyjuk későbbre.






Belső szigetelés a Samarasbau-val


A belső oldali hőszigetelésnek az egyik problémája a belső oldali párazárás, amit még meg lehet oldani rendesen. A másik gond azonban a csatlakozó szerkezeteknél jelentkezik, hiszen azokon a pontokon, ahol a külső fal a belső szigeteletlen falakkal és a födémmel találkozik, erős hőhidak alakulnak ki, belső felületi hőmérsékletük alacsonyabb lesz, mint a szigetelés előtt. Ezeken a pontokon pedig megindulhat a penészképződés.


A falak, mennyezetek esetében még megoldható egy fél méteres “ráfordulás”, ami már kellő védelmet nyújt, de a padló esetében nem igazán. Az is kérdés, hogy a ráfordulás esztétikailag mennyire tolerálható, illetve a védeni kívánt helyiségben felvitt hőszigetelés milyen hatással lesz a szomszédos lakások szigeteletlen felületeire.


Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy különösen a régi épületeknél a vízvezetés a külső falban fut, és belső oldali hőszigetelés esetén ezek esetleg a fagyzónába kerülhetnek, ami fagykárhoz is vezethet.


Két olyan eset van, amikor talán nem okoz gondot a belső szigetelés. Az egyik, ha már van egy jóval vastagabb külső szigetelés a házon, a másik pedig, ha csak ideiglenes használják télen a házat, mert mondjuk nyaralóról van szó. Szakaszos használat esetén ugyanis a lakott időszakban felhalmozódó pára a használat után el tud távozni anélkül, hogy problémát okozna a szerkez









Nem elég a homlokzatot szigetelni,de a Samarasbau ebben is segít!


Nem elég a homlokzatot szigetelni


A legfontosabb mindig vízszigetelés, majd a födém szigetelése. A hő legnagyobb része a födémen távozik. Ide érdemes egy 20 cm-es vastagságú szigetelést elhelyezni. Amennyiben a padlás járhatósága fontos szempont, úgy a faforgács lappal társított hőszigetelés alkalmazható. Ilyenkor a 16 cm vastag hőszigeteléssel elérhető az ajánlott hőátbocsátási tényező (U < 0,2 W/m2K).


Emellett fontos, hogy a lábazaton is meglegyen a kellő vastagságú szigetelés. A lábazat fokozott mechanikai és nedvességhatásnak van kitéve, ezért ezt az átlagosnál nagyobb szilárdságú, és a nedvességet fel nem vevő szigetelőanyaggal kell szigetelni. A leggazdaságosabb az expert típusú, formahabosított hőszigetelő lemezek alkalmazása, melyre utána a homlokzati hőszigetelő rendszer elemeit (ragasztó, háló, alapozó, vakolat) ugyancsak fel kell hordani.


Lehet persze még szigetelni a padlót is: ide 7 cm vastagságú EPS javasolt, amire azonban 5 cm-es betonréteget kell teríteni. Ha ez nem megoldható, mert nem lehet visszabontani a padlót, akkor marad a lábazat talajszintig vezetett hőszigetelése, ami szintén számottevő javulást fog hozni.

Ha kevésnek tűnik a jelenlegi szigetelés


Nagyon gyakori probléma, hogy a házra korábban felkerült szigetelés most már kevésnek tűnik. A néhány centis vastagságú szigetelőanyagot nem kell azonban feltétlenül bontani, rászigetelni viszont csak olyan rendszerrel szabad, melyet ilyen alkalmazásra is javasol a gyártó. Ezek közé tartozik a Revco ragasztótárcsás dübel megoldása, ahol a megfelelő, stabil rögzítés lehetővé teszi, hogy a régi hőszigetelésen készítsük el az újat. Ellenkező esetben inkább a teljes visszabontás javasolt.



 Samarasbau”álmokat építünk”
  









Szigetelés nélkül nem megy!(Samaras bau val megoldható!)

Samarasbau"álmokat építünk"A CO2-kibocsátás növekedése nem a Földet veszélyezteti – hiszen évmilliárdos története során több magas szén-dioxid-koncentrációt is kihevert –, hanem az emberi civilizációt. Hogy hogyan segíthet ezen a hőszigetelés, kiderül a Magyar EPS Hőszigetelőanyag Gyártók Egyesülete (MEPS) jóvoltából.

Az Európai Parlament és Tanács 2010. május 19-én kiadott (2010/31/EU) irányelve komoly szakmai kihívás elé állítja az építészeket és kivitelezőket. A tervezet szerint ugyanis a tagállamoknak 2020. december 31-ig biztosítaniuk kell, hogy valamennyi új épület közel nulla energiaigényű legyen. Bár az idézett dokumentum kifejti, hogy a nulla energiafelhasználású objektum „olyan épület, amelynek a teljes éves primerenergia-fogyasztása ugyanannyi vagy kevesebb, mint a megújuló energiaforrásokból a helyszínen termelt energia mennyisége”, a fogalmat a kontinens országai a saját klimatikus viszonyaikhoz és adottságaikhoz illeszkedően töltik majd meg tartalommal, illetve dolgoznak ki stratégiát az ilyen jellegű épületek számának növelése érdekében.

Vége a szigetelgetésnek!

Ha a jelenlegi fogyasztási és gyártási struktúra marad fenn, az elkövetkezendő húsz évben 56 százalékkal emelkedik a már most is jelentős szén-dioxid-kibocsátás. Mivel egy átlagos családi ház energiafelhasználásának közel 75 százalékát a fűtési energia teszi ki, drasztikusan át kell alakítani a hőszigetelésről alkotott fogalmainkat. „Eddig jószerével csak szigetelgettünk!” – véli Varga András, a MEPS elnöke. „Egy, az EU irányelveivel összhangban a minisztérium számára készített tervezet szerint azonban jelentős szigorítás várható az épülethatároló szerkezetek hőátbocsátási tényezőire (U) vonatkozóan.”

Megduplázva

A következő szűk évtizedben a mostaninak megközelítőleg a felére kell csökkenteni a különböző szegmensek hőáteresztését. Külső falazatra a mai előírás 0,45 W/m2K, ami 2019-re 0,2 W/m2K-re módosul. Ez 6-20 centiméter vastag hőszigetelő réteggel érhető el. Padlásfödémeknél még megengedett a 0,3 W/m2K, de nyolc év múlva már 0,14 W/m2K lesz elfogadható. Ehhez 38-40 cm vastag hőszigetelő réteget kell beépíteni. Lapostetőknél, magastetőknél és fűtött tetőteret határoló szerkezeteknél 0,25 W/m2K, illetve 0,3 W/m2K helyett 0,14 W/m2K lesz az előírt érték, ami 23-32 centiméter vastag hőszigetelést jelent.

Innováció, innováció, innováció

Az EPS hőszigetelések területén már léteznek azok az anyagok és kivitelezési módszerek, amelyek elősegítik, hogy az energiahatékonyság egyre nagyobb mértékben érvényesíthető legyen. Ilyen a grafitos anyag hozzáadásával készülő polisztirol, amely hőtükörként képes visszaverni a környezetből érkező infrasugárzást, így 20-30 százalékkal jobb hőszigetelési tulajdonságokkal bír, mint a hagyományos. Másik jó példa a hőhídmentes szigetelést lehetővé tevő élképzéssel készített EPS lap. A kivitelezési technológiák fejlődéséről pedig – többek között – a ragasztóanyagok ésdübelek új generációjának megjelenése árulkodik.

Szakembereink szívesen segítenek Önnek,hívjon bizalommal!

 

forrás:amiotthonunk.hu

A lélegző fal legendája…. Samarasbau-tól

Hála az energiatakarékosságról szóló kampányoknak, az már minden építkező vagy lakását felújító család számára egyértelmű, hogy hőszigetelni szükséges. Az adatok pedig azt mutatják, hogy egyre többen választják az EPS lapokkal történő hőszigetelést. Ugyanakkor a penészfoltok és a gombásodás szörnyű képeit vizionálva a laikusokban felmerülhet a kérdés, hogy ha a homlokzatot az alapvetően műanyagból készült expandált polisztirol táblákkal fedik, vajon tud-e majd „lélegezni a fal”…

Szigetelés

Szigetelés

A „lélegző fal” metafora kifejező, de szakmailag helytelen. A falak ugyanis nem lélegeznek. Páratechnikai szempontból az a fontos, hogy a külső épülethatároló szerkezet kifelé nyitott legyen, azaz a belső térben lévő nedvesség – amelynek 97-98 százaléka eleve távozik az ablak- és ajtónyitások során – akadálytalanul a szabadba jusson, és ne rekedjen meg a falazat és a hőszigetelő rendszer között.

Rendszer a lelke

Az újépítések, illetve renoválások során a legfontosabb szempont, hogy a hőszigetelésről mindig rendszerben gondolkodjunk, tehát az EPS lapokat a falazatra rögzítő ragasztóanyagból, a hőszigetelő rétegből, az újabb ragasztórétegből, a hálóból és a színező vakolatból álló, összetett struktúrát egymással kompatibilis és a megfelelő páraáteresztő tulajdonságokkal bíró anyagokból állítsuk össze. Ebben az esetben – ha a belső tér légállapota a szokásosnak megfelelő, és a fal nedvességtartalma sem tér el a megszokottól – külső oldali hőszigetelés esetén kondenzációs probléma nem merülhet fel. A jól tervezett falazatoknál a távozó nedvesség ugyanis rétegről rétegre egyre kisebb ellenállással találja magát szembe. Nem kell tehát párafeldúsulástól tartani, hiszen az EPS lapok belső szerkezete úgy épül fel, hogy a – hőszigetelést egyébként biztosító – levegőt magukba záró cellák (polisztirol gyöngyök) közötti térben a lakásban megmaradó kb. 2-3 százaléknyi pára is akadálytalanul a külső térbe jut.

Tévhitek és tanácsok

A jól tömített nyílászárók, és a rosszul értelmezett takarékosság (ne szellőztessünk, mert elveszítjük a megtermelt hőt) miatt a lakás légterében feldúsul a pára, ami a penész melegágya. A megoldás olyan ablakok beépítése, amelyeknél résnyitási lehetőség is van, vagy egy külön beépíthető ablakszellőzőt alkalmazunk. Amennyiben ez már nem lehetséges, a gyakori szellőztetés segíthet. A szellőző levegővel ugyanis nem veszítünk jelentős mennyiségű energiát, hiszen a jól szigetelt, melegen maradó falak hamar felfűtik a bejövő hideg levegőt, viszont jelentős mennyiségű nedvességtől szabadulhatunk meg. További problémát okozhat, hogy a mai feszített tempójú építkezés során a jelentős mennyiségű építési nedvességnek nincs ideje távozni. A fűtési szezon beköszöntével a „nyers” hőszigetelő falazóanyagok és a magas páratartalom együttese valószínűsíti a páralecsapódást. Az építkezés technológiai fázisainak betartása mellett tehát nyugodtan alkalmazhatunk hőszigetelésre EPS rendszereket, amelyek a közhiedelemmel ellentétben nem párazárók, hanem kifejezetten jó páraáteresztő képességgel rendelkeznek.

 

forrás:www.amiotthonunk.hu

Légkondi helyett szigeteléssel is hűthetjük a pénztárcánkat

Sajnos kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. Tájékozatlanságunknak természetesen megfizetjük az árát! Egy átlagos teljesítményű klímaberendezés ugyanis havonta kb. 250 kWh-val növeli meg az áramfogyasztást, ami pedig mintegy 8-10 ezer forinttal terheli meg villanyszámlánkat. A Knauf Insulation szakértőinek számítása szerint, ha egy lakástulajdonos a klímaberendezés helyett akár csak közepes minőségű árnyékoló eszközökkel és 5-10 cm vastag homlokzati szigetelés(lásd.: www.hosziget.hu vagy www.samarasbau.hu) alkalmazásával védekezik a meleg ellen, ingatlanának legalább a déli homlokzatán, akkor befektetése gyakorlatilag már az első, de legkésőbb a második nyáron megtérül, onnan kezdve pedig nemcsak hőérzete, de kiadásai is csökkennek. Különösen igaz ez a panellakások esetében, amelyek a nyílászárók méretéhez képest nagy falfelülettel rendelkeznek. Mivel könnyen elnyelik a hőt, a nagy és vastag betonfalak nyáron szinte szaunává teszik a lakást és pokollá a benne lakók életét. E két nem kívánt állapot ellen pedig a homlokzat szigetelésével védekezhet a leghatékonyabban a lakóközösség.

A Magyarországra is jellemző kontinentális éghajlat alapvető tulajdonsága a nagy téli hideg és az ugyancsak nagy nyári meleg, ezért mindkét időszakban igencsak pénztárcánk mélyére kell nyúlnunk, hogy télen a fűtés miatt megemelkedett gázszámlát, nyáron pedig a légkondi miatt az egekbe szökött villanyszámlát kifizessük.

„Pedig mindkét problémára van megoldás! – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. „Mindkét hőmérsékleti tényező ellen eredményes védekezési eszköz a házak, lakások homlokzati szigetelése.www.samarasbau.hu
Egy legalább 10 cm vastag – ásványgyapot vagy üveggyapot – szigetelés révén télen 35-40%, de akár 60-65%-os megtakarítás is elérhető a falak állapotától függően, miközben nyáron, megfelelő árnyékoló-eszközök alkalmazása mellett, a szigetelés akár 5-7 fokkal is csökkentheti a lakások belső hőmérsékletét” – tette hozzá a szakember.

A légkondicionáló-berendezések fokozott térnyerése az elektromosáram-felhasználás növekedésének egyik jelentősebb tényezője. Köszönhetően az elmúlt évtized kiemelkedően meleg nyarainak, a klímaberendezések száma az Európai Unióban oly annyira megugrott, hogy e berendezések áramfogyasztása mintegy 7-10 TWh, ami közel annyi, mint hazánk teljes, éves háztartási elektromosenergia-szükséglete!

„A légkondicionáló berendezések használata modern világunk rossz válasza a globális klímaváltozás és felmelegedés problémájára” – mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A klímaberendezések áramfogyasztásával ugyanis, ördögi körbe kerülve, tovább erősítjük azokat a nem kívánt folyamatokat, melyek magát az éghajlatváltozását eredményezik, ennek következményeként pedig a klímaberendezések használatát szükségessé teszik. A bezáruló körből csak szemléletváltozással és energiahatékonyságunk javításával nyerhetünk kiutat” – tette hozzá.

A szigetelés nyáron megakadályozza a hő tetőn és födémen valamint falakon keresztüli behatolását. Ennek alkalmazásával pedig hatásosabban idézzük vissza a hűvös parasztházak szigetelési technikáját, mint elektromos áramfogyasztókkal – nem csupán egészségünk, de környezetünk és pénztárcánkat is kímélve.

 

Knauf Insulation sajtóközlemény

Nem csak szigetelésünk, de a pénztárcánk is lehetne vastagabb

Napkollektorok helyett az épületszigetelés támogatására lenne szükség

Energiahatékonysági szempontból korlátozott előnyökkel jár és csak az anyagilag már eleve tehetős családoknak éri meg a kormány által 3 milliárd forinttal támogatott – használati melegvíz ellátás biztosításához és fűtésrásegítésre szolgáló – napkollektorok telepítése. Ezen eszközök semmilyen segítséget nem jelentenek az „energiaszegénységben” élő rászoruló családoknak, akik hazánk pazarló energiafelhasználásának 4/5-ét kitevő korszerűtlen családi házakban élnek. Ennek oka az, hogy amíg egy átlagos magyar családi ház teljes energiaköltségeinek mindössze 10-15%-át fordítjuk meleg víz előállítására, addig a fűtési költségek az energiaszámla 60-70%-át teszik ki. napkollektorokKönnyen belátható tehát, hogy a rezsiköltségek egyértelműen a hőveszteség szigetelés révén történő minimalizálásával csökkenthetők a legnagyobb arányban, nem pedig a melegvíz vagy fűtés napkollektorokkal való rásegítésével. A szigetelés támogatására azért is nagyobb szükség lenne, vélik a Knauf Insulation szakértői, mert az EURIMA adatai szerint a Magyarországon alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága jócskán elmarad a hazánkhoz hasonló átlaghőmérsékleti adottságokkal rendelkező országokétól. Míg hazánkban az átlagos homlokzati szigetelésvastagság 80-90 mm körül alakul, addig a szomszédos Szlovákiában 100-120, Lengyelországban pedig 150 mm vastagságú anyaggal szigetelik az épületeket, de még a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában is 100 milliméter az alkalmazott homlokzati szigetelés vastagsága, miközben a gáz ára régiós összehasonlításban is Magyarországon a legmagasabb.

szigeteles_vastagsagMég a szlovákoké is vastagabb!
A családi házakon alkalmazott szigetelőanyag-vastagság tekintetében Norvégia, Finnország és Svédország állnak az európai rangsor élén. E skandináv országokban, annak ellenére, hogy a gáz ára náluk alacsonyabb, a jóval hűvösebb időjárás miatt 200 mm-nél is vastagabb szigetelést alkalmaznak az ingatlantulajdonosok, így fűtésszámlájuk akár 35-40%-kal is kisebb lehet egy magyar család fűtési költségeinél. A Knauf Insulation statisztikái szerint, szigetelésvastagság tekintetében az európai középmezőnybe a német és az osztrák ingatlantulajdonosok tartoznak, akik átlagosan 120 mm vastagságú szigeteléssel gondoskodnak otthonaik melegéről. Az önmagában nem meglepő, hogy a közép-kelet európai országok az alkalmazott szigetelés vastagsága tekintetében elmaradnak a környezet és energiatudatosabb országoktól, az azonban elgondolkodtató, hogy hazánk e tekintetben még régiós összehasonlításban is sereghajtónak tekinthető.

tablazat-szigetelesA Knauf Insulation adatai szerint ugyanis Szlovákiában átlagosan 100-120 mm, Lengyelországban 150 mm, a nálunk enyhébb időjárással rendelkező Szlovéniában 100 mm, de még Romániában is 120 mm vastagságú szigetelőanyagot alkalmaznak leginkább az ingatlantulajdonosok, miközben a magyar otthonok homlokzati szigetelése átlagosan csak 80-90 mm.

 

Folytatás

passzivhaz.hu

Üveggyapot szigetelés könnyűszerkezetes házakhoz,Samarasbau!

Üveggyapot szigetelés

URSA DF 39 SILVER

Nyomással nem terhelhető, könnyen vágható, egyszerűen beépíthető, kiválóan
alkalmas tetőtér beépítések, könnyűszerkezetes épületek kéthéjú tető- és
falszerkezetek, nem terhelhető gerendás födémek hő- és hangszigetelésére.

Tetőtér beépítésnél a szarufák közötti réteget “Z” alakban történő rozsdamentes
huzalozással szükséges rögzíteni.

Tűzvédelmi besorolás: A1.

λD = 0,039 W/mK

Szélesség 1250 mm

Mivel az üveggyapot szigetelés nem veszi fel a vizet és kiemelten tűzgátló, így a könnyűszerkezetes házak szigetelésének a legjobb választása. Könnyűszerkezetes épületeknél a legjobb minőségű és tulajdonságú üveggyapotokat válaszuk, a tekercses könnyebb változatot födémre ajánljuk, míg a táblás üveggyapotot az előbbi helyek mellett alkalmazhatjuk előtét, határoló és válaszfalakba (pl. gipszkarton táblák mögé). A vázszerkezet belső oldalára gipszkartont lehet rögzíteni, a külsőre pedig fa, vagy fém burkolatot, ajánljuk fa- és fémszerkezetes vázas épületek hő- és hangszigetelésére. A szigetelőanyag hővezetési tényezője minél kisebb, annál kedvezőbb a hőszigetelése a terméknek. A felhasználónak a lemezek darabolásához csak egy késre van szüksége, egyszerűen alakítható, könnyű vele dolgozni.

Üveggyapot szigetelés – Hasznos tudnivalók
Az üveggyapot szigetelés jellemzői

Ásványgyapotok az ásványi alapanyagból készült szigetelő anyagok, mint például a kőzet- vagy az üveggyapot. A világon leggyakrabban alkalmazott szigetelés az üveggyapot. Ezen belül kétféle termék csoportot különböztetünk meg, az egyik a kisebb testsűrűségű tekercses üveggyapot szigetelés, a másik pedig a nagyobb testsűrűségű táblás üveggyapot szigetelés. Az üveggyapot szigetelés üvegből készített, hosszú, rugalmas, és vékony szálakból álló szigetelőanyag, melyeket kötőanyaggal vonnak be, az üveggyapot nagy százalékban újrahasznosított üvegből készül. Az üveggyapot kiváló hő- és hangszigetelő anyag, tűzvédelmi besorolása A1-es (nem éghető). Rendkívül sokoldalú tulajdonságú anyag: véd a hidegtől, a melegtől, kiváló hangszigetelő, egyszerűen szállítható, nem vagy alig öregszik, sok évtizeden keresztül megtartja remek fizikai paramétereiket, könnyen kezelhető, beépítése nem jelent problémát, környezetünket is védjük az alkalmazásával, mivel nem bocsát ki toxikus égési termékeket, illetve gázokat, és nem csepeg, az egészségre ártalmatlan, nem vesz fel vizet. Akár csupasz kézzel is megfogható az üveggyapot, de mindenesetre a munka során javasolt a védőkesztyű használata, és a fedő ruházat viselése. Jól alkalmazható az épület különbféle szigetelésére: pl. a kisebb testsűrűségű anyagokat magastetők szarufák közé (dróttal hálózva), födémek, álmennyezetek, a nagyobb testsűrűségű anyagokat falak, belső elválasztók, fa- és fémszerkezetű vázas épületek, pincék.

Üveggyapot tetőszigetelés, padlásszigetelés!!Samarasbau

A tető utólagos hőszigetelése rendszerint kétféle módon történhet, vagy a szarufák közötti, vagy/ és szarufák alatti rész szigetelésével. Az üveggyapot szigetelést a tetőtér beépítésnél is lehet alkalmazni, de mindenképpen el kell látni egy „z” alakban történő rozsdamentes huzalozással. Amennyiben a szarufák mélysége kevés, ahhoz hogy megfelelő szigetelő képességet érjünk el, akkor alkalmazható a szarufák alatti szigetelés.

Ha a tetőtér nem kerül beépítésre, akkor célszerű a padlásfödémet szigetelni. Szigetelés előtt érdemes eldönteni, hogy járható, vagy nem járható padlásteret szeretnének- e kialakítani. Természetesen a tárolási, raktározási célokat is figyelembe kell venni. Vastagabb réteg kialakítása esetén érdemes kettő- vagy több rétegből átlapolással fektetni a szigetelő anyagokat, így jobb hőszigetelést tudunk elérni az átmenő hézagok csökkentésével. Kiváló hő- és hangszigetelési tulajdonságai miatt, belső terek szigetelésére is tökéletesen megfelel. Alkalmazható gipszkarton válaszfalak, álmennyezetek, és előtét falak szigetelésénél. Eltérő hőmérsékletű helyiség közötti elválasztó szerkezeteknél fontos, hogy a magasabb hőmérsékletű (fűtött) oldalra párazáró fóliát helyezünk, hogy megakadályozzuk a pára bejutását a szigetelőanyagba, illetve az ebből adódó problémákat (páralecsapódás, penészesedés). Az így elkészült szerkezeteket bármilyen burkoló anyaggal le lehet fedni.

Partnerek
Referenciák Galéria
 - bontási munka
- zsaluzás és állványozás
- előregyártott szerkezetek elhelyezése
- kőműves munka
- szigetelés
- tetőfedő, bádogos munka
- burkolatok készítése
- festő-mázoló-tapétázó munka
- víz-gáz-fűtésszerelés
- villanyszerelés.
- anyagbeszerzés-anyagszállítás
- földmunkák  - bontási munka
- zsaluzás és állványozás
- előregyártott szerkezetek elhelyezése
- kőműves munka
- szigetelés
- tetőfedő, bádogos munka
- burkolatok készítése
- festő-mázoló-tapétázó munka
- víz-gáz-fűtésszerelés
- villanyszerelés.
- anyagbeszerzés-anyagszállítás
- földmunkák